Rövid bemutatkozó:
Kolozsváron születtem, és életem első érzelmi döntése Csíkszeredába hozott, itt élünk a férjemmel és kislányunkkal.
Szerkesztő- műsorvezető vagyok és lételemem a terep- munka, valamint a hiteles üzenetközvetítés, úgy a munkámban, mint az anyaságban, vagy akár az öltözködésemben.
Szeretek utazni, szeretem a kihívásokat és az apróságokban meglelni az örömöt.
Bár nálam a rendezvényszervezés minden lépésében van B opció (néha C, D is), a menyasszonyi ruha kapcsán nem volt.
Tudtam, hogy Delikates Couture ruhát szeretnék, és B opció csupán azon belül volt. Ha nem találok a kollekciós darabok között nekem valót, akkor Emőke, Eszterrel biztosan kitaláljuk a tökéletes ruhát.

Volt egy érzésem arról, hogy milyen menyasszony szeretnék lenni, de konkrét kép, modell, nem volt előttem. A Delikatesről viszont tudtam, hogy minőségi, egyedi, igényes ruhákat készítenek. A szoknyáról volt egy elképzelésem, hogy A vonalút szeretnék, a felső rész nyitott volt, esélyt adtam több stílusnak.

Izgalmas volt az első találkozó, egy nagyon profi forgatókönyv alapján működött: jó hangulatú beszélgetés (ahol mindenki meghallgatta és meghallotta a másikat), utána magunkra maradtunk Anna barátnőmmel és kiválasztottuk a szimpatikus ruhákat, majd következett a próba, ami ugyanolyan közvetlen volt. Csodálatos érzés volt menyasszonyi ruhában lenni, és annak ellenére, hogy kint szürke, borús idő volt, abban a próba- szobában olyan melegség, ragyogás volt. (nem, nem túlzok, próbáld ki! :D)

Ahogy Emőke mondta a próbálgatás alatt (mert mind a 7-8 kiválasztott darabban volt valami vonzó), hogy ha 3 esküvőt szerveznénk, 3 különböző hangulatban/ helyszínen, akkor könnyű lenne, mert mindegyik maradhatna, így viszont, kiderül majd melyik lesz a nyerő. Érezni fogom. Ez a mondat gyakran elhangzott, és nagyon szerettem. A szoknyát egyből éreztem, ez az. A felső résznél volt 2 nyerő, akkor még mindkettőt el tudtam képzelni, de tudtuk, hogy majd a következő ruhapróbán fog letisztulni. A húgomnak, a koszorúslányoknak és néhány kedves barátnőmnek mutattam meg, akik megerősítették, hogy mindkettő jó választás, nem lehet elrontani.

Ez megnyugtató, jó érzés volt. Emőke nagyon jó partner volt, nem befolyásolt, hanem hagyta, hogy minden a maga idejében kiderüljön. Fontos volt a véleménye, és azt éreztem ugyanúgy látjuk. ráérzett arra, hogy mi az én irányom, és azt az utat segítette. Így a második próbán, amire édesanyám kísért el (ez külön megható volt mindkettőnknek), megszületett A ruha. És igen, éreztem, hogy ez az.


